Az egyik kismama csoportban feltett kérdés kihozta belőlem az állatot.
Így hangzik és látszik a kérdés:
Sziasztok
Kukit adhatok a 4hónapos babámnak? Megkóstoltattam vele ízlet neki😃
17 óra alatt kapott a kérdező 300 kommentet a majdnem 10 ezres csoportban. És teljesen kettészakadt a társaság.
A fele a hozzászólóknak azt mondta, hogy igen. Ő is ad, adott, 2-4-6-12 hónaposan. Csak ne sósat, inkább natúrt, vagy inkább sósat, és áztassa be, vagy adja a kezébe szárazon. Volt, aki azt mondta, arra vigyázzon nehogy rátapadjon a baba lég vagy nyelőcsövére, magyarul meg ne fulladjon tőle. Meg arra is vigyázzon az anyuka, hogy keveset adjon, mert szorulása lehet gyerekének a kukoricától.
Az ellentábor azon a véleményen van, hogy nem, ilyenkor még csak szoptasson tápszerezzen az anyuka. A hozzátáplálást már megkezdheti, de ne nasival, hanem zöldséggel és gyümölccsel.
A két tábor természetesen egymás torkának ugrott, személyeskedett, és parázs vita alakult ki. Egyik lehülyézte a másikat, a másik nagyokos mintaanyának nevezte az egyiket. Én meg teljesen felháborodva, de nyugalmat színlelve ezt kommenteltem.:
Nem!
Ne egyen ilyet pár hónapos kisbaba!
Kismamák tessék kihasználni a 9 hónapot arra, hogy felkészüljetek az anyaságra! Mind fejben, mind testben, mind lélekben. Ismerjétek meg milyen élettani szükségletei vannak és mikor a gyereketeknek. Rengeteg szakkönyv, szakember tud ebben segíteni. Tanuljatok, olvassatok! Ezt a tudást senki nem az anyukája hasában szerzi! Vannak ugyan akik, ellesik otthon, anyukájuktól megtanulják. És vannak, akik egészségügyi iskolában, vagy háziasszony képzőben, tankönyvből, vagy egyéb tanfolyamokon, akár online tanulják meg. Lehet, hogy az internet népe is segíthet némelykor, de szavazásos alapon, kiválasztott véleményvezérek tanácsait elfogadni felelőtlenség.
Ha a kisbabátok soha nem eszik extrudált, színezett, tartósított, adalékolt, szépen csomagolt, agyon cukrozott, reklámozott, élelmiszernek álcázott szemetet, akkor is fel fog nőni. És akkor az esélye sokkal nagyobb lesz az egészségre.
Majd eszembe jutott, egy anyáink, nagyanyáink által kedvelt játékos mondás, amit fiatal, házasság előtt álló lányoknak tettek fel:
– Tudsz mosni?
– Tud anyám.
– Tudsz főzni?
– Tud anyám.
– Hát baszni?
– Tudok ám!
Ezzel a fricskával akarták kifejezni, hogy a felnőtt élethez, a házassághoz nem elég a szex elsajátítása. Készülni kell az önálló életre, a mindennapok feladataira. Szerintem sokan még az egészséges szexhez sem értenek. Pedig vannak dolgok, amit kötelezően meg kell tanulni minden fiatalnak.
Az egyik a testük megismerése.
Időnként a megfelelő szexuális ismeretek elsajátítását is kétségbe vonom, hisz sokan úgy kezdik el a szexuális életet, hogy alapvető anatómiai, élettani ismeretekkel sincsenek tisztában. Nem tudják mi okoz örömöt, milyen veszélyeket rejt a szexuális kapcsolat, hogyan jön létre a megtermékenyülés, vagy mit lehet ellene tenni.
Ha az anyuka nem ismeri a saját testét, igényeit, hogyan fogja ellátni a babáját, hogyan fogja megkülönböztetni, az egészségeset a kórostól?
A másik a tápanyagok ismerete, az egészséges táplálkozás, a főzés. Mert marha kényelmes, hogy lehet rendelni bárhonnan, bármit, meg a mamahotel is nyújt hosszú ideig szolgáltatást, és a neten is van fenn hatszáz millió ételrecept, de attól az alapokat tudni kell.
És nem írtam direkt, hogy ezt csak a lányoknak kell megtanulni, hisz akkor kapnám az ívet a feministáktól, hogy a férfi is főzhet otthon. Persze, hogy főzhet. De nő létemre elástam volna magam 3 méter mélyre, ha a gyerekemnek, vagy családomnak nem tudtam volna az asztalra magam által készített főtt ételt tenni. Lehet rám mondani, hogy ósdi, meg maradi gondolkodású vagyok, de enni mindenkinek kell, és nagyon nem mindegy mikor, mit, mennyit. Főzhet akármilyen kreatívan egy férfi, a mindennapokat a nő viszi a vállán. Ő fogja a citromos gyógyteát a náthás családtagnak szervírozni, megfőzni a krumpli és répapürét a hasmenésesnek, és sokadikán a paprikás krumpli, vagy krumplis tészta elkészítése is az ő feladata lesz. Ezekkel minden kisbabás anyukának tisztában kell lenni!
Ezért is jó cukorbeteg kismamának lenni, mert ő a saját bőrén kitapasztalva, már a gyerek megszületése előtt, az egészséges babatáplálást felelősséggel meg fogja tanulni.
Puszi Brigi 🙂
Fotó: Pixabay
Szerző: Kósa Brigi szülésznő
Kommentek